Budapest, 1998. 

Kiss Éva holttestét a III. kerületben találták meg, nem messze a Csillaghegyi Strandtól. A fiatal nő torkát fültől fülig átvágták. Mikor egy korán kelő kutyája meglelte az utca végén lévő bozótban, már több órája halott lehetett.

- Huszonegy éves, főiskola hallgató, Újpesten lakik albérletben egy másik diákkal. – olvasta fel a beszerzett adatokat egy egyenruhás Steinhardtnak. – Három sarokra innen dolgozott bébiszitterként az éjszaka.
A csengetésre az automatika kinyitotta az ajtót és Steinhardt fel tudott gyalogolni a ház barna ajtajához. A kétszintes villa küszöbénél egy kislány állt és kerek szemekkel bámulta a nyomozót. Kezében egy megszaggatott, plüssmacit tartott, melynek hiányzott a bal karja.
- Te jöttél Évi helyett? – kérdezte komolyan, miután Steinhardt mosolyogva barackot nyomott a fejére.
- Nem szeretnéd, ha Évi visszajönne?
- Nem. – a kislány megrázta a fejét. – Évi durva velem. Brumi karját is letépte.
Felmutatta a gyatra állapotban lévő plüssmacit, majd visszahúzta a testéhez és átölelte.
- Brumi az enyém. Apa adta nekem, mielőtt felszálltunk a repülőre.
- Emma, engedd be a bácsit, légy szíves. – negyven körüli, napbarnított férfi lépett ki a nappaliból és beljebb tessékelte Steinhardtot.
- Két nappal ezelőtt jöttünk vissza a lányommal Dél-Amerikából. – mondta Lázár Károly, miután leültek a kényelmes kanapéra. A kislány leült a földre és játszani kezdett a macival. – Nem ismertem Évát, egy ügynökség közvetítette ki a tegnap estére.
- Nem volt, aki vigyázzon a lányára?
- A feleségem, Emma anyukája meghalt egy évvel ezelőtt. – a férfi szemei elfelhősödtek. – Én pedig sajnos nagyon elfoglalt vagyok, ezért elég sokszor kell bébiszittert hívjak.
- Mivel foglalkozik?
- Egy nemzetközi tanácsadó cégnél dolgozom. Sokat utazom és Emmát nem vihetem mindenhova magammal.
- Mi történt tegnap este?
- Nagyjából este 10 körül értem haza. Éva feldúlt volt. Azt hittem, Emma rosszalkodott, de nem mondott semmi ilyet. Elvette a pénzt és kirohant a házból. Azóta nem láttam. Viszont észrevettem, hogy használta a telefont.

- Először nem értettem, miért hadar Éva annyira a telefonban. – a szemüveges, copfos lány elgondolkozva nézett Steinhardtra. – Nagyon rossz volt a vonal, ezért azt hittem, fehér bort akar venni és belógni a strandra megint, de aztán rájöttem, hogy biztos Fehér Ádámról beszél. A srác legalább egy éve kémkedik utána. Követi, leveleket ír neki, mindig a nyomában jár. Én mondtam már korábban Évának, hogy jelentse fel zaklatásért. Ez lett a vége.
- Mióta laktak együtt?
- Tavaly szeptember óta. – felelte a lány. – Én éppen lakást kerestem, Évának pedig ki kellett költöznie a kollégiumból.
- Mit tud elmondani Fehér Ádámról?
- Egy piszok alak. Más lányok is jelezték, hogy nem hagyja békén őket. Szerelmes leveleket irkál mindenkinek, akit meglát.
Fehér Ádám alacsony, kopaszodó fiú volt. Mikor Steinhardt elmondta neki, hogy Kiss Éva gyilkosság áldozata lett, elvörösödött és a földet kezdte bámulni.
- Úgy hallottam, szerelmes volt Kiss Évába.
- Így volt. – felelete a főiskolás fiatalember. Steinhardt figyelmét nem kerülte el, hogy a délelőtti óra ellenére enyhe italszag lengi körül. – Ahogy lenni szokott, ő azonban nem szeretett viszont. Mondhatjuk úgy is, nem is kedvelt igazán.
- A rendelkezésre álló adatok szerint maga leskelődött utána, sőt, több alkalommal követte is éjszakánként.
- Annyi helyen dolgozott a suli mellett. Én csak meg akartam védeni.
- Hol volt tegnap este?
- A koleszszobámban. Verset írtam neki. – Fehér Ádám felsóhajtott. - Most már csak az égi színházban hallgathatja majd meg.
- Éva az egyik legjobb barátom volt. – mondta a Csillaghegyi Strandfürdő jegyszedője. A nyurga fiatalember hunyorogva nézett Steinhardtra. – Azért mondom így, hogy világos legyen, nem volt köztünk semmi.
- Nem is kérdeztem.
- Pedig lehetett volna, de az a picsa, akivel összebútorozott, minden tervemet keresztül húzta. Szerintem szerelmes volt Évába. Nem volt elég az a hülye gyerek, aki követte, ez a csaj is folyton koslatott utána. – a jegyszedőből szinte ömlött a szó. – Éva a kollégium megbízásából költözött hozzá. Azt gyanították, hogy a csaj évek óta lop a hallgatói önkormányzat pénztárából, de nem tudták rábizonyítani. Azt senki nem gondolta volna, hogy ennyire rákattan Évára.
- Maga hol volt tegnap este?
- Úgy volt, hogy egy borkóstálásra megyek, de aztán fájt a fejem és inkább otthon maradtam.
Borkóstolás? Steinhardt elővette a jegyzetfüzetét. Hihetetlen.