A Farkas Helga-ügy

Ismét rendhagyó bejegyzéssel jelentkezünk, melyben ezúttal nem egy Hasfelmetsző Jack-hez hasonló sorozatgyilkosról lesz szó (erről bővebben itt), hanem egy kőkemény emberrablásról, melyre azóta is nehezen lehet megfelelő magyarázatot találni. Talán lerágott csontnak tűnhet ezt a témát tárgyalni, de mint magyar bűnügyekkel (is) foglalkozó blog, egyszerűen nem tehetjük meg, hogy kikerüljük Farkas Helga elrablását. 24 évvel a történtek után érdemes összefoglalni, hogy a közvélemény mennyit tud(hat) az ügyről.

Az emberrablás

A rendelkezésre álló információk alapján Farkas Helga elrablására 1991. június 27.-én csütörtökön került sor Orosháza és Szeged között a 47-es úton. Aznap este a lány édesanyjával és testvérével indult volna két autóval Szegedre, de mivel a család piros Mazda MX-5 típusú kocsijában még olajat kellett cserélni, az édesanya Helga testvérével hamarabb nekivágott az útnak. Helga elment az autóért a szerelőhöz Sándor nevű barátjával és az olajcserét követően a piros Mazdával 20.30-kor indult el Orosházáról. Azonban úti céljához nem érkezett meg. Az aggódó anya 21.30-kor visszaindult és kétszer is végigment a Szeged-Orosháza útvonalon (nagyjából 60 kilométer), hátha a lányát baleset érte. Mivel ennek nem látta nyomát, értesítette a rendőrséget.helga_nevnap_farkas_helga.jpg

Miért Helga? Hogyan kerülhetett a fiatal lány az emberrablók látókörébe? A családi vagyon lett volna az indíték?

 

Az ezt követő események igazolták az utókor számára, hogy Helga eltűnése tulajdonképpen a legújabb kori Magyarország első emberrablása volt. Korábban hazánkban nem követtek el ilyen jellegű bűncselekményt (vagy legalábbis nem ilyen szervezetten) és gyakorlatilag sem a törvényhozás (az emberrablás csak 1993-ban került bele a Büntető Törvénykönyvbe), sem pedig a rendőrség nem volt felkészülve rá.

Az emberrablók 1991. június 27. és június 30. között 14-szer telefonáltak a szülőknek és 500.000 német márkát követeltek Helga szabadságáért, ami akkori értéken nagyjából 21 millió forintot jelentett (ma ez az összeg kb. 250 millió forint körül lehet). Az első telefonhívásra június 27.-én éjfél előtt került sor. Mobiltelefon nem lévén, a vezetékes telefont még Helga testvére vette fel, tekintve, hogy az édesapa is csak később ért haza budapesti útjáról.

Másnap reggel a piros Mazdát megtalálták az algyői Tisza-hídtól nem messze a töltésen – nagyjából 45-50 kilométerre Orosházától a 47-es út mellett. Ezt követően a rendőrség is aktívan bekapcsolódott az ügybe és rögzítettékhid2.jpg az emberrablók további hívásait. A telefonáló minden egyes alkalommal suttogva beszélt (ezért el is nevezték „Suttogó”-nak), azonban egyszer hibázott és nem sikerült megfelelően elváltoztatni a hangját. Az utolsó hívásra június 30.-án hajnal 02.20-kor került sor és bár addigra többször megegyeztek a pénz átadásában, a találkozóra mégsem került sor. Valószínűleg azért sem, mert június 28.-ára (szombatra) már az országos sajtó is felkapta az ügyet és az is köztudomású lett, hogy a rendőrség is megkezdte a nyomozást. Ennek megfelelően a „Suttogó” az utolsó hívás alkalmával ingerülten utasította is az apát, hogy „fejezze be a kis trükkjeit és vonja vissza az akciócsoportot”. És bár akkor még azt mondta, hogy másnap este hétkor megtörténhet a csere, soha többé nem jelentkeztek és Farkas Helga sem került elő többé.

A tettesek

A rendőrség látókörébe már június 29. napján bekerült Csapó József és Juhász Benedek. Az egyik tanúkihallgatás alkalmával ugyanis Helga egyik barátnője elmondta, hogy pár nappal korábban, június 24.-én, amikor Helga a testvérével Orosházáról ugyancsak Szegedre tartott, a két férfi egy Ladával követte őket. Sőt, Szeged előtt utolérték a lányokat, kiszálltak, beszélgettek és Csapó még Helga Mazdáját is vezette egy kis szakaszon. Helga ismerte Csapót, tekintettel arra, hogy a férfi korábban udvarolt neki és a viszonyuk feltehetően baráti volt. A rendőrség és a közvélemény később úgy értékelte a június 24-i eseményeket, hogy Csapóék kvázi „elpróbálták” az emberrablást. 

Uri Gelleuri.jpgr, a magyar származású mentalista sem tudott segíteni. 1992 februárjában a család kérésére érkezett Magyarországra, de Helga helyett csak a lány fülbevalójának egy darabját találta meg a Mazda leállításának helyszínén. 


Fenti információk alapján a rendőrség június 29.-én elrendelte Csapó József és Juhász Benedek fokozott ellenőrzését. A magyar rendőri szervek munkáját jól jellemezte/jellemzi, hogy ez annyiban merült ki, hogy felkeresték a két férfi hozzátartozóit, adatot gyűjtöttek róluk, majd távoztak. Ennek eredményeként Csapóék megtudták, hogy a rendőrség érdeklődik felőlük, ezért június 30.-án hajnalban (pontosan aznap, mikor az emberrablók utolsó hívására sor került) megjelentek az orosházi rendőrkapitányságon, hogy tisztázzák magukat. A kapuban posztoló rendőr azonban elküldte őket azzal, hogy a „szegedi rendőrök már elmentek.”

A több száz kihallgatott tanú, a több ezer bejelentés ellenőrzése és a számtalan nyomozati cselcaseclosed2.pngekmény ellenére a hivatalos nyomozás 1992. február 27. napján felfüggesztésre került, tekintettel arra, hogy a bűncselekményt elkövető személy kiléte ismeretlennek bizonyult. Tudni kell, hogy a nyomozás 1991-ben személyi szabadság megsértése és zsarolás miatt indult (az emberrablás csak később került a Btk.-ba) és a felfüggesztett ügy, hacsak nem történik valamilyen érdemi eljárási cselekmény, a büntetési tétel felső határában meghatározott idő elteltével elévül.

Erre azonban nem került sor, mert a kilencvenes évek (1995. április 05.) közepén balul sikerült egy kecskeméti emberrablás és a rendőrség az újságokban „üzent” Juhász Benedeknek, mint feltételezett tettesnek, hogy tegyen vallomást. Juhász azonban nem jelentkezett. 1995 augusztusában a Pankotai Állami Gazdaság (Szentes környéke) Kajánújfalu melletti csatornájából került elő a holtteste, hátulról lőtték fejbe öt alkalommal. Az orvosszakértői jelentés szerint 1995 áprilisa óta lehetett halott.

A gyanú Csapóra, mint Juhász Benedek korábbi tettestársára terelődött. A rendőrség úgy vélte, hogy a sajtóban közzétett „vádalku” lehetősége okozta Juhász halálát, akit Csapó eltett láb alól, nehogy vallomásával bemártsa. Juhász temetését követően a rendőrségen megjelent a felesége, aki tanúként elmondta, hogy elhunyt férje többször beszélt neki Farkas Helga elrablásáról, így három és fél évvel a felfüggesztést követően, a nyomozást újra folyamatba helyezték. Érdemes megjegyezni, hogy ilyen esetekben az elévülés megszakad és a nyomozás ismételt felfüggesztésével vagy megszüntetésével újrakezdődik.

Juhászné vallomása szerint a férje és Csapó József a 47-es út hódmezővásárhelyi szakaszán állította meg Farkas Helgát, majd egy orosházi garázsba vitték, ahol egy szerelőaknában tartották megkötözve. Mikor látták, hogy a zsarolásból nem lesz semmi, Csapó zsákot húzott a lány fejére és egy zsineggel megfojtotta. A holttestet egy használaton kívüli orosházi csatornába dobták. Mivel féltek, hogy valaki esetleg felfedezheti, egy évvel később visszamentek a maradványokért és egy Gádoros közeli erdőben elégették azokat.

A nő vallomájoko.jpgsa mellett bizonyító erejű volt a „Suttogó” hangja is. Helga apja, aki maga is ismerte Csapót, a hívásokat követően felismerni vélte a férfit a suttogások ellenére és a rendőrség által használt hangfelismerő program (köszönhetően az egy alkalomnak, mikor a telefonáló hibázott) is 90%-os biztonsággal azonosította a zsarolóban Csapó Józsefet.

Csapó több más bűncselekmény miatt is bíróság elé állt (például a csorvási OTP vagy egy kecskeméti vállalkozó kirablása) és hosszas jogi huzavona (tárgyalások, ítélet, fellebbezés, új ítélet, stb.) után összbüntetésként 10 évet kapott. Farkas Helga vonatkozásában a bíróság bizonyítottnak látta az emberrablást (de mivel az elkövetéskor nem volt ilyen bűncselekmény, személyi szabadság korlátozását és zsarolást róttak a terhére), de a lány meggyilkolásában, holttest híján nem találták bűnösnek. Juhász Benedek meggyilkolásában szintén felmentették, itt a bíróság nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy ő húzta meg a ravaszt. A férfi jó magaviselet miatt 2006-ban, hat év után szabadult. Tekintettel arra, hogy Farkas Helga vonatkozásában soha nem indult emberölésben nyomozás, az ügy a fentiekkel jogerősen lezárult.

Kusza nyomok és új teóriák

Írásunk azonban nem ér véget, a következő részben sorra vesszük azokat a fellelhető információkat, melyek még zavarosabbá és szövevényesebbé tették az ügyet és melyek esetleg teljesen más megvilágításba is helyezhetik a történteket.

- Ahogy említettük, Farkas Helga elrablására 1991. június 27.-én 20.30-at követően került sor, amikor is Hódmezővásárhely környékén megállították az autóját és … A kérdés pontosan ez. Hogyan kiviteleztek egy emberrablást egy forgalmas főúton, még akkor is, ha a szem számára legrosszabb időszak, szürkület volt? Elé vágtak, kirángatták a kocsiból az ellenkező nőt, betették a másik kocsiba, közben a Mazdával letértek az algyői Tisza-híd felé? Még ha maga a rablás nem tartott 1 percig sem, a tmazda2.jpgettesek vajon képesek voltak kockáztatni, hogy egy arra járó autó meglásson valamit? Honnan tudták, melyik az az útszakasz, ahol éppen nem jön autó egyik irányból sem? Honnan tudták azt, hogy a lány mikor indul Orosházáról és hogy egyedül lesz a Mazdával az úton, mikor csak pár órával előtte változtatták meg a terveiket az édesanyjával (ne feledjük, két autóval akartak indulni egymás után)? Ha követték őket, akkor az jól felkészült bűnözőket sejtet, akik nem valószínű, hogy az út közepén rángatnak ki valakit egy kocsiból. Ezzel egybecseng a nyomozásban részt vevő, korábbi nyomozó, Palatinus Gábor véleménye is, aki szerint Helga elrablására már Orosházán sor kerülhetett.

- Szemtanúk elmondása alapján, a város határában a kivilágítatlanul közlekedő Mazdát közvetlen közelről egy fehér BMW követte, amiben minimum hárman ültek. Amellett, hogy arra sincs válasz, hogy a Mazda lámpája miért nem világított, fontosabb kérdés, hogy ha Csapó és Juhász voltak a lány elrablói, akkor ki vagy kik voltak velük az autóban? Tanúvallomások igazolták, hogy Csapóék aznap egy fekete BMW-vel közlekedtek. Ha viszont nem ők ültek a fehér autóban, akkor kik? Elképzelhető-e, hogy ekkor már Helga sem volt a Mazdában és más vezette az autót?

- A Mazdát követő fehér BMW leírása egyébiránt ráillik Juhász Benedek feleségének tulajdonában lévő BMW-re, melyet Csapó használt. A kocsit azonban az emberrablást követően eltüntették: Csapó és Juhász 1991. július 18.-án (két és fél héttel Helga eltűnése után) a fekete BMW-vel Münchenbe utaztak, ahol egy parkolóban Csapó átszállt egy fehér BMW-be, majd a két kocsival Olaszországba hajtottak. Triesztben Csapó az összes iratával és kulcsaival visszaült a fekete autóba, míg a fehéret egy parkolóban hagyták. Az éjszakát a városban és a fekete kocsiban töltötték, majd mire visszamentek a fehér BMW-ért, annak nyoma veszett. Csapó először Juhász, majd az olasz, később pedig a magyar rendőrség előtt is eljátszotta, hogy ellopták azt. Egyértelmű, hogy a gépjárművet, mint a bűncselekmény eszközét szépen kivonták a forgalomból.318.jpg

- Honnan származnak a kocsikkal kapcsolatos információk? Juhász Benedek 1991. július 27.-én megkereste az ORFK Nemzetközi Szervezett és Kábítószer-bűnözés Elleni Szolgálatát és titkos vallomásában beszámolt Csapó nemzetközi bűnözőkkel fenntartott kapcsolatairól, melyek elsősorban egy autólopásra szakosodott nemzetközi bűnbandát fedtek. Ezt az információt erősítette a 1991. július 17.-én feladott Interpol megkeresés is, mely jelezte a magyar hatóságok részére, hogy egy bűnszervezet Nyugat-Európában lopott gépkocsikat csempész Magyarországra. A dokumentum megemlített egy orosházi nőt is, aki Csapóval szoros kapcsolatokat ápolt a kilencvenes évek elején. (Nem mellesleg a szóban forgó nő később bizalmas viszonyba került a Csapó elleni eljárás egyik vezető nyomozójával.) Ebben az olvasatban Farkas Helgát egy bűnszervezet rabolta el, melynek megvolt a lehetősége, hogy az elkövetéshez használt gépjárműveket is eltüntesse.

- A bűntett szervezettségét az is mutatta, hogy a 14 zsaroló hívás egyike egy telefonfülkében csörgött (előzetesen odairányították az apát), melyet, mint utólag kiderült, előre megrongáltak, így a férfi nem halhatta, hogy mit mondanak neki. Ekkor (jún. 28.) volt hallható Helga hangja is, melyet később felvételről ismét lejátszottak a családnak.

- A hívások során a „Suttogó” arra utasította az apát, hogy „gyere fel Pestre”, mely nemcsak arra vonatkozhatott, hogy a váltságdíjat ott adja át, hanem arra is, hogy Helgát szintén fővárosban tartják fogva, nem pedig Orosházán valahol.

- Ezt támasztja alá az is, hogy miután a nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy 20100601telefonfu.jpga „Suttogó” első hívására (jún. 27. este 11 után) Lajosmizse területéről került sor, az idővonalban repedések keletkeztek. Ha ugyanis este 21 óra környékén (vagy inkább 21.30) Helgát Hódmezővásárhely és Szeged között elrabolták, majd visszavitték Orosházára az említett garázsba és onnan elautóztak Lajosmizsére, akkor a hívást nem kezdeményezhették volna éjfél előtt. Az akkori útviszonyok nem tették lehetővé, hogy Csapóék addigra odaérjenek. Ha pedig odaértek, akkor nem Orosházán tartották fogva Helgát. Könnyen elképzelhető, hogy este 11 és éjfél között éppen úton voltak Helgával Orosházáról Budapestre. Lajosmizse útba esik.

- A bűnbanda teóriának ellentmond Juhász Benedekné vallomása, mely alapján Juhász és Csapó voltak felelősek az emberrablásért (az asszonyt egyébként a vallomástételei között megfenyegették, ismeretlenek megverték, hogy tartsa a száját!). A Farkas Helga ügyében szintén nyomozó, egykori kiváló detektív, Kovács Lajos szerint is a két férfi rabolta el a lányt, majd miután úgy gondolták, hogy a pénzt nem kaphatják meg érte, megölték. Azonban van egy-két furcsaság, mely azóta sem nyert magyarázatotHelga Mazdájának vezető ülése egy 180-185 cm-es emberre volt beállítva a megtalálásakor és a kocsi mellett találtak egy 44-es lábnyomot (sem Csapónak, sem Juhásznak nem volt ekkora lába), valamint a visszapillantó tükrön egy máig ismeretlen eredetű tenyérlenyomatot. Az autót nyilván az elkövetők egyike vitte a megtalálási helyére, azonban a fentiek alapján ez nem lehetett sem Csapó, sem Juhász, így mindenképpen kellett lenni minimum egy társuknak. Ki lehetett ez a személy?

- A már említett Palatinus Gábor szerint Csapó és Juhász ugyan részese volt a bűncselekménynek (Helga kiválasztása, feltérképezése, a kocsik eltüntetése), de az emberrablás lebonyolítása mindenképpen szervezett bűnözői körökre utal, ahol még a lányt foglyul ejtők és a telefonálók is külön csoportként dolgozhattak. Az egykori nyomozó szerint Farkas Helgát a félresikerült emberrablást követően a feltehetően olasz bűnözői csoport Németországba vitte és egy Starnberg melletti tó partján tartotta fogva. Helgát később ott is ölték meg és holttestét a tóban rejtették el. Ha így történt, a kérdés önmagát adja: A bűnözői kör miért vitte volna ki a lányt Németország területére, ha belátták, hogy pénzt nem kapnak érte? Miért kockáztattak volna ilyen utat több határon keresztül? (Ausztria csak 1995-ben csatlakozott a schengeni megállapodáshoz, mi pedig még nem is láttuk az Unió felé vezető utat.)
terkep.jpg

- A további furcsaságok számát gyarapítja, hogy 1991. július 18.-án este 19.20-kor a BM Ügyelet kapott egy hívást München mellől, melyben egy férfi azt állította, hogy kihallgatott egy beszélgetést, mely szerint Farkas Helgát Németországba szállították. A telefonáló ideges volt és többször elmondta, hogy fél a megtorlástól. Ne feledjük, Juhász Benedek és Csapó József 1991. július 18.-án éppen Münchenben tartózkodott! A titokzatos férfi vélhetően Juhász volt, de 9 nappal később, mikor felkereste az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegét, erről már nem tett említést. Elképzelhető, hogy annyira félt az elkövetőktől, hogy még a vallomástételkor is csak közvetetten próbálta Csapót gyanúba keverni. 

Van-e megoldás?

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elképzelhető, hogy Farkas Helgát már Orosháza belterületén elrabolták, majd a tettesek egyike átült a lány Mazdájába, társai (köztük Csapó és Juhász) pedig a fehér BMW-vel követték és Szeged felé indultak. A Tisza-hídnál elhagyták a piros Mazdát (annak vezetője visszaült a BMW-be), majd Lajosmizsén át Budapestre autóztak. Miután rájöttek, hogy a rendőrség és a sajtó is rajta van már az ügyön, belátták, hogy pénzt nem fognak látni a bűncselekményből, azonban a lebukásukat sem akarták kockára tenni Helga szabadon engedésével. 

De, hogy vajon, mi történt pontosan? Vélhetően sosem tudjuk meg. Juhász Benedek halott, Csapó József pedig szabadulása után állítólag Írországba ment (de ez valószínűleg nem igaz), más személyeket pedig nem sikerült a hivatalos nyomozás során beazonosítani. Időről időre ugyan előbukkannak olyanok, akik azt állítják, látták Helgát (mint egy tanárnő, aki nyilatkozta, hogy 1991-ben a szabadkai piacon találkozott vele) vagy valahol az országban kifordítanak csontokat a földből és a sajtó máris összekapcsolja az ügyeket. Az igazság azonban nem adja könnyen magát és bár a család mindent megtett éveken át, hogy meglelje a válaszokat, csak remélni tudjuk, hogy egyszer ez sikerülni fog.

Források és képek:
http://mno.hu/migr_1834/tizennegy_telefon-268901
http://dailyszeged.hu/posts/2014/03/21/a-szervezett-bunozes-hajnalan-a-farkas-helga-rejtely
http://mno.hu/migr_1834/hova-vigyuk-a-viragot-761151
https://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_Helga
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/az-ex-nyomozo-allitja-farkas-helgat-egy-toba-dobtak-2012943
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/fokusz/videok/311774
http://magyar_mocsar.reblog.hu/20-eve-tunt-el-farkas-helga/
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/17_ev_utan_is_rejtely_farkas_helga_meggyilkolasa/2065127/