Budapest, 1996.

Steinhardt az egyetemi kollégium hatodik emeletén belépett a 621. számú szobába. Kiss Franciska a falnál lévő ágyak egyikén félig hasra fordulva feküdt, oldalából egy olló állt ki, felakadt szemeivel az énekeseket és zenekarokat ábrázoló poszterekre meredt.
- Rajta kívül még ketten laknak a szobában. – mondta Budai és mélyet sóhajtott. Vasárnap este tíz volt és már alig várta, hogy rágyújthasson. – De szerintem már van gyanúsítottunk. Valaki látta az elkövetőt.
Nocsak.

Steinhardt a szűk folyosó végén várakozók felé indult. Mindig azt hitte, hogy a kollégiumok nem koedukáltak, ezért először meglepődött, mikor a lányok mellett számtalan fiút is felfedezett a huszonéves diákok között.
- Vasárnap délben még nincsenek sokan a koleszben, legtöbben csak este érnek vissza vidékről. – mondta a bájos arcú, barna hajú lány. – De én pont akkor szálltam ki a liftből, mikor a csuklyás melegítőt viselő lány belépett Franciskáék szobájába.
- Látta az arcát?
- Azt nem, de a jobb alkarját igen. A felsője fel volt gyűrve a könyökéig, ezért jól látszódott a tetoválása.
- Mit ábrázolt?
- Valami virágot, talán egy vörös rózsát.
Novák Natália alacsony, duci lány volt. Steinhardt látta rajta, hogy majd szét veti a büszkeség. A diákok többsége vele foglalkozott, őt kérdezgették. Valószínűleg még azok is megszólították, akik korábban szóba sem álltak vele.
- Csak este hét körül érkeztem meg. Szolnokon lakom, másfél óra alatt itt van a vonat a Keletiben. – mondta és még jobban kihúzta magát.
- Milyen viszonyban volt Kiss Franciskával?
- Hááát, régebben jó barátnők voltunk, de az utóbbi időben Franciska megváltozott és mondhatni csak a pénz érdekelte. Kétes ügyletekbe fektette az ösztöndíját, fogadásokat kötött. Nem csoda, hogy a barátja is ott hagyta egy másik lányért.
- Ki volt az a másik lány?
- Ó, hát az előbb beszélt vele, Nagy Barbi. Az a barna hajú lány.
Steinhardt elővette a jegyzetfüzetet és gyorsan felírta a nyomozók adatgyűjtésének eredményeit is. A kollégium igazgatója szerint nem volt tetovált alkarú diákjuk. Bár a hatodikon főként a grafikusképzés hallgatói kaptak helyet, egyiküknek sem volt semmilyen tetoválása.A 622-esben Gyetván Éva lakott. A fiatal lány gumival fogta össze vizes, fekete haját és kissé riadtan mutatta fel a meztelen karjait, mikor Steinhardt megkérte rá.
- Nem hallottam semmit. – mondta aztán tágra nyílt szemekkel és fejével egy üres keretbe foglalt üres kartonpapírra felé intett. Az őrnagy csak most vette észre, hogy bal kezén az ujjai festékesek. – Mikor rajzolok, mindig discmant hallgatok. Csak akkor eszméltem most is, mikor elkezdődött kinn a kiabálás.
- Ismerte Franciskát?
- Csak felületesen. Nem nagyon mozogtunk ugyanabban a körökben. Annyit tudok csak, amit pletykálnak
- Miket mondanak?
- Hát, hogy zűrös ügyekbe keveredett. Mindenféle alakokkal mászkált, még Juditot is meg akarta lopni.
Pozsár Judit rövid hajú, ovális arcú lány volt kék szemekkel. Steinhardt ellenőrizte a jegyzeteit. Natália mellett ő volt a másik lány, aki a 621-esben lakott az áldozattal. Neki sem volt tetoválás az alkarján, ellenben az őrnagy horzsolásnyomokat vett észre a kézfején. A lány azzal ütötte el a kérdést, hogy pár nappal ezelőtt elesett.
- Igen, egyszer tőlem is lopott tíz ezer forintot, de megmondtam neki, hogy ha még egyszer megteszi, pórul jár. Nem is csinálta többet.
- Volt Franciskának valakivel konfliktusa itt a kollégiumban?
- Majdnem mindenkivel, ezért nem is szerette nagyon senki. - mondta Pozsár szomorúan. - Natit cikizte, mert kövér. Évát azzal szívatta, hogy bemószerolja a dékánnál, mert lefeküdt az egyik tanárral. Persze mindenki tudta, hogy ez nem igaz. Egy ilyen gazdag csaj szóba sem áll a filléres zsebű oktatókkal. Barbival pedig többször összeverekedtek Márk miatt, pedig ha tudnák, hogy egyáltalán nem bukik az olyan csontkollekciókra, mint ők! 
- Ön mikor ért be a kollégiumba?
- Én el sem mentem. Csak nem a szobámban voltam, hanem a 371-esben Bálintnál. Ő a barátom, az egész napot nála töltöttem. Franciska megkért, hogy ne legyek a saját szobánkban, mert egy nagyobb összeget vár valakitől. Meg kell mondjam nem nagyon akartam ott lenni. Csomószor bukmékerek és verőlegények jöttek a pénzéért, mert elvesztett valami fogadást.
Budai a kollégium előtt várta Steinhardtot. Szájában az elnyűhetetlen bagóval, felnézett az éjféli holdra.
- Az igazgató szerint Franciska miatt kellett megszigorítani a bejutást, mert folyton őt kereste mindenféle gyanús alak. Egyébként megnéztem, nincs olyan vonat, ami fél hatkor indul Szolnokról Budapest felé.
Steinhardt megvakarta a tarkóját és megtapogatta a jegyzetfüzetet a zsebében.
De nincs ám.